Skip to main content
woman putting a plastic container in the fridge

A fogyasztói élelmiszer-pazarlás csökkentése

Tudta-e, hogy csak az Európai Unióban évente több mint 58 millió tonna élelmiszer vész el? Ez körülbelül 131 kilogrammot jelent lakosonként, a piaci értéket pedig 132 milliárd euróra becsülik.

Az élelmiszer-pazarlás társadalmi probléma. Az uniós fogyasztók rendelkezésére bocsátott élelmiszerek mintegy 10%-a elvész. Ugyanakkor az EU-ban több mint 37 millió ember nem engedheti meg magának, hogy minden második nap minőségi ételt fogyasszon. Az élelmiszer-pazarlás szükségtelen terhet ró a környezetre és a korlátozott természeti erőforrásokra, például a föld- és vízhasználatra.

Cristina Lisetchi, az Európai Bizottság szakpolitikai tisztviselője

2021-ben az EU-ban a háztartások az összes élelmiszer-hulladék több mint felét (lakosonként 54%, illetve 70 kg) termelték.

Ennek mintegy 16%-a éttermekben és egyéb vendéglátó létesítményekben, valamint kiskereskedelmi egységekben, például szupermarketekben és élelmiszerboltokban vész el. A fennmaradó rész a termelés és a gyártás során vész el.

Az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ig felére csökkenti a globális élelmiszer-pazarlást kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint az élelmiszer-termelési és -ellátási láncok mentén csökkenti az élelmiszer-veszteséget.

Ön is hozzájárulhat e cél eléréséhez, ha csökkenti az élelmiszer-hulladék mennyiségét, és másokat is erre ösztönöz.

Hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás?
Nyitott infografika (PDF)

Hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás?

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésében és csökkentésében mindenkinek szerepe van. Ide tartoznak a mezőgazdasági termelők, az élelmiszergyártók, a kiskereskedők, a vendéglátóipari dolgozók és végső soron az Önhöz hasonló fogyasztók is.

Otthon az egyének olyan egyszerű, de hatékony intézkedéseket tehetnek, mint az étkezések megtervezése, a maradékok felhasználása, a friss és főtt élelmiszerek megfelelő tárolása, valamint a tudományosan megalapozott „fogyaszthatósági” és „minőségmegőrzési” idő megkülönböztetése az élelmiszerek címkéin.

Hasonlóképpen, az olyan tudatos vásárlási szokások, mint például a bevásárlólista összeállítása és csak a szükséges mennyiség megvásárlása, hozzájárulhatnak az élelmiszer-pazarlás minimalizálásához az üzletekben vagy a piacon.

Kiskereskedelmi üzletekben és jótékonysági szervezeteken keresztül adományozhat is élelmiszert a rászorulóknak.

Együtt előkészíthetjük az utat egy fenntarthatóbb jövő felé.

Bowls in the background with various ingredients