Bowl of grains

Élelmiszer-allergének

A legutóbbi felülvizsgálat időpontja:

Hol tud tájékozódni az élelmiszerekben előforduló allergénekről? 

Élelmiszer-allergia akkor jelentkezik, amikor a szervezet immunrendszere reagál bizonyos élelmiszerekre. Bár az allergiás reakciók gyakran enyhék, olykor súlyosak is lehetnek. Az allergia kezelésének egyetlen módja az immunválaszt kiváltó élelmiszerek elkerülése.  

A tudományosan megalapozott uniós jogszabályok biztosítják, hogy az allergénekre vonatkozó tanácsok szerepeljenek az élelmiszerek csomagolásán.  

Allergia vagy intolerancia? 

Allergiás reakciót már nagyon kis mennyiségben is kiválthat az olyan élelmiszer-összetevő, amelyre az adott személy érzékeny. Az allergiás reakció tünetei lehetnek enyhék (viszketés vagy kiütés), de súlyosabb tünetekkel, például hányással, hasmenéssel, zihálással és esetenként anafilaxiával (sokk) is járhatnak.  

Ételintolerancia esetén a tünetek hasonlóak az ételallergiához, azonban allergiás immunreakció nem lép fel. Az emésztőrendszer betegsége, nem az immunrendszer váltja ki. A tünetek alapján az intolerancia az allergiás betegségektől nehezen különíthető el.

Nagyon fontos tehát, hogy az allergéneket könnyen meg lehessen találni az élelmiszerek címkéin, ezért kiemelve jelölik az összetevők listáján.  

Milyen élelmiszer-összetevők okozhatnak allergiás reakciókat?  

Az embereknél leggyakrabban a diófélék, a kagylófélék és bizonyos gyümölcsök váltanak ki allergiás reakciót. Az EU-ban 14 olyan élelmiszer-allergén van, amelyet kiemelve fel kell tüntetni az élelmiszer-összetevők listáján: 

  • glutént tartalmazó gabonafélék – búza, rozs, árpa, zab;  
  • rákfélék, pl. rák, fűrészes garnéla, homár;  
  • tojás;  
  • halak;  
  • földimogyoró;  
  • szójabab;  
  • tej;  
  • diófélék – mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámdió/queenslandi dió;  
  • zeller;  
  • mustár;  
  • szezámmag;  
  • tartósítószerként használt kén-dioxid és szulfátok (az összes kén-dioxid-tartalomra vetítve 10 mg/kg-t vagy 10 mg/l-t meghaladó koncentráció esetén);  
  • csillagfürt;  
  • puhatestűek, pl. kagyló, osztriga, kalmár, csiga.  

Ez tehát azt jelenti, hogy az előrecsomagolt élelmiszerek címkéin egyértelműen elérhetők az allergénekre vonatkozó információk. Az érintett fogyasztók az összetevőlista ellenőrzésével könnyedén el tudják kerülni az allergén összetevőket. 

Az élelmiszer-allergének számokban* 

  • Az EU lakosságának 1%-a érintett – körülbelül 4,5 millió ember.
  • A gyermekek körében az allergiás reakciók 75%-át a tojás, a földimogyoró, a tehéntej, a halak és a diófélék okozzák.  
  • A felnőtteknél az allergiás reakciók 50%-át gyümölcsök, többek között az alma, körte, cseresznye, málna, földieper és mandula, zöldségek, például a zeller, sárgarépa és fűszernövények, valamint a földimogyoró és különböző diófélék váltják ki.  

Az élelmiszeripari termékek allergén összetevőire vonatkozó jelölési követelmények kiemelkedően fontosak ahhoz, hogy az allergiás emberek elkerülhessék azokat az összetevőket, amelyektől megbetegedhetnek. A tudományos szakemberek az új összetevőket is értékelik, amennyiben potenciális allergénekről van szó, és megvizsgálják, hogy az élelmiszer-feldolgozási folyamatos hogyan befolyásolhatják az allergén potenciált.

Antonio Fernandez Dumont, az EFSA fehérjebiztonsági szakértője.

Az élelmiszerallergia területéért felelős európai tudományos szakemberek tudományos szakvéleményükkel járultak hozzá az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos jogalkotási folyamathoz. Az allergológia folyamatosan fejlődik, ezért ezt az allergén listát a jövőben aktualizálni kell. 

*EFSA, 2014 

 

edamame in a glass bowl